Dicţionar român-maghiar (beta)

o betű


o1 n névelő egy
o2 isz ó, oh
o3 n névm őt; o cunoşti? ismered (őt)?
oabadăobezi n fn keréktalp, kerékfal
oacheş -ă, -i, -e mn barna, sötét (bőrű)
oaia-morţilorn fn, nép(becaţină) sárszalonka
oaieoi n fn juh
oal|ă -e n fn fazék
oală-minuneoale-minune n fn, konyha kuktafazék, kukta
oarăori n fn
1. egysz ízben, -szor, -szer, -ször; întâia oară első ízben, először; ultima oară utoljára;
2. tbsz -szor, -szer, -ször; de două ori kétszer; de multe ori sokszor; ori de câte ori valahányszor, akárhányszor
oare hsz vajon?
oarecare mn, nrag
1. valamelyes, némi;
2. akárki, bárki
oarecât hsz valamelyest, bizonyos mértékig
oarecum hsz valahogyan
oareundehsz, rég valahol
oaspe|te -ţi h fn vendég
oasteoşti n fn, rég
1. sereg, had;
2. katonáskodás, katonaság
oaz|ă -e n fn oázis
obădar -en fn, táj (sfredel folosit pentru a face găuri în obezi) keréktalpfúró
obârş|ie -ii n fn
1. eredet;
2. forrás
obcin|ă -i, -e n fn
1. földr hegynyereg;
2. birtok;
3. örökség
obedien|t -tă, -ţi, -temn, ritk (supus, ascultător) engedelmes
obedienţ|ă -en fn, ritk engedelmesség
obelisc -uri s fn obeliszk, emlékoszlop
obez -ă, -i, -e mn elhízott
obezitate n fn elhájasodás
obialăobiele n fn kapca
obice|i -iuri s fn szokás; de obicei rendszerint; tört obiceiul pământului szokásjog
obid|ă -e n fn szomorúság, keserűség
obiect -e s fn
1. tárgy;
2. isk tantárgy;
3. nyelvt tárgy
obiect|a -ez, -at ts i
1. ellenvet;
2. felhoz (kifogást)
obiecţ|ie -ii n fn ellenvetés, kifogás
obiectiv2 -e s fn
1. fiz tárgylencse;
2. kat célpont;
3. átv cél
obiectiv| -ă1 -i, -e mn
I.
1. tárgyi, objektív;
2. tárgyilagos. -
II. hsz tárgyilagosan
obiectiv|a -ez, -ati I. ts tárgyiasít, objektivál. - II. vissz anyagivá/tárgyivá válik, anyagi valósággá lesz
obiectiv|are -ărin fn objektiváció
obiectivisms fn objektivizmus, áltárgyilagosság
obiectivi|st -stă, -şti, -stemn objektivista
obiectivitate n fn tárgyilagosság
obiectiviz|are -ărin fn objektivizálódás, tárgyiasodás
obisnu|i -iesc, -it i
I. ts (meg)szoktat, rászoktat. -
II. vissz
1. hozzászokik, rászokik;
2. se obisnuieste sa ...az a szokás, hogy ..., szokásos
obişnuinţ|ă -e n fn (meg)szokás; din obişnuinţă (meg)szokásból
obişnui|t2 -tă, -ţi, -teh és n fn
1. törzsvendég;
2. mindennapos, gyakori, rendszeres, látogató
obişnui|t, -tă -ţi, -te mn
I.
1. (meg)szokott, szokásos;
2. mindennapi, közönséges. -
II. hsz általában, rendszerint
obital -ă, -i, -e mn
1. csill pálya-, pályán való;
2. anat szemüreg-
oblânc -uri s fn nyeregkápa
obleţ -i h fn, áll szélhajtó küsz
oblic| -ă -i, -e mn
I. ferde, rézsútos. -
II. hsz ferdén, rézsútosan
oblic|ă -en fn, mat ferde egyenes
oblicitaten fn ferdeség, rézsútosság

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék